Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ludus-ról

frissítve: 2014.06.17

Ludus Magnus

 

Rómában: kaszárnya a gladiátorok által épített Domitianus császár (81-96 CE)

 

Ludus, vagy gladiátoriskola

 

Rögtön az elején megismerkedhetünk Lentulus Batiatus gladiátorképzőjével, vagy ahogyan a szaknyelv hívja: ludussal.

 

Függetlenül attól, ki miért jutott gladiátorsorba, a kiképzés egyformán kemény és embert próbáló feladat volt mindenki számára. A rabszolgák, elítélt bűnözők és az arénabeli összecsapásokat önszántukból választó férfiak – majd később nők – kiképzése és elszállásolása ezekben az ún. ludusokban történt. Minden ludus rendelkezett egy hálókörlettel, melyek a barakkokhoz hasonlóan szűkös cellákból álltak, valamint egy küzdőtérrel a gyakorláshoz.

A kiképzés több hónapot vett igénybe mielőtt egy-egy harcos próbára tehette tudását az arénákban. Ez alatt csak nagyon ritkán és rövid időre, kizárólag hétvégén hagyhatták el az iskola területét, és kizárólag azok, akik önként jelentkeztek a gladiátorsorba. A ludusok tanulói a mesterektől, egykori gladiátoroktól sajátították el a küzdelmek szabályait, a fegyverforgatást és a tökéletes kivégzések végrehajtását, ám mindezek gyakorlása kizárólag fa eszközökkel történt: a ludusokban ugyanis tilos volt a halál okozására alkalmas fegyverekkel való gyakorlás.

A Ludus Capua városához kötődik, a legnagyobb (Ludus Magnus) romjait pedig még napjainkban is megcsodálhatjuk Rómában.

 

Capua

A Spartacus: Vér és homok cselekményének központi helyszíne az időszámításunk előtti Capua, a mai Olaszország közel negyvenötezer fős városának ókori elődje.

 

Capuát jóval a Római Birodalom létrejötte előtt etruszk telepesek alapították, később pedig a nagyhatalom életében sokáig stratégiai fontosságú szerepet játszott. Jelentőségét a pun háborúk idején kedvező fekvésének, valamint híres-hírhedt útjának, az egészen Rómáig vezető Via Appiának köszönhette. Nagyságához mérten rendkívül élénk kereskedelmi tevékenységet folytatott, népes lakossága pedig kivételesen gazdag utánpótlást biztosított a légiók számára. Kiemelt helyzete egészen a birodalom több részre szakadásáig illetve bukásáig állt fenn. Történelmi emlékeinek nagy része, így a gladiátorjátékoknak helyet adó amfiteátrum a mai napig megőrizte jellegzetes vonásait.

 

Fegyverzet

 


Trák fejsze:

Egyszerű fejsze, mely a sorozatban a Spartacus oldalán harcoló trákok fegyvereként tűnik fel.

 

Barbár fejsze:

A trákok első összecsapása során tűnik fel az ellenség soraiban. Valódi pusztító fegyver két, borotvaéles vágórésszel ellátva.

 

Római tőr:

Egyszerű római tőr, melyet elsősorban a légió tagjai viseltek kiegészítő fegyverként, majd később az arénákban is gyakran találkozhatott vele az őrjöngő tömeg.  Kicsi mérete és könnyű súlya miatt gyors és precíz támadások végrehajtására volt alkalmas, talán ennek is köszönhető, hogy az ókori Róma egyik „slágerfegyvere” lett, kiváltképpen merényletek elkövetésénél. Állítólag Julius Caesart is egy ehhez hasonló tőrrel szúrták le.

 

Római lándzsa:

Római lándzsa, vagy más néven hasta, a pilum elődje.  Egyszerű, fa nyélen nyugvó, fém szúrófejjel ellátott fegyver, melyet az arénákban több típusú gladiátor is forgatott. A pilummal ellentétben a hastát döfésre használtak, nem hajításra.

 

Spartacus kardja:

Spartacus borotva éles, két vágóéllel rendelkező kardja, melyre kedvese, Sura, még férje hadba vonulása előtt áldást kért az istenektől.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.